Sajtószoba HU
Évadzárás a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban
Katartikus élmény részesei lehettek azok a Felső-Tisza-vidéki magyarok, akik az ’56-os forradalom 61. évfordulójának előes-téjén a kellemes vasárnap délutáni semmittevés helyett a técsői kultúrház színháztermét választották.
Programok az Ars Sacra Fesztivál keretében
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulata 2017 szeptemberétől egy szakrális témájú darabot játszik. A Gerendák című előadás előkészítéséről, mondanivalójáról, különlegességéről bővebben Kacsur András, az intézmény igazgatója mesél.
A beregszászi szíház vendégjátéka a Kolibri Színházban (2017. január 18.).
Jó tizenöt éve már, hogy éltető friss színházi szelek fújnak Beregszász felől.
Kacsur Andrással, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház igazgatójával, január 13-án a Zoltán újratemetve című darab bemutatója előtt beszélgettünk a Komáromi Jókai Színház kulisszái mögött.
Mint megtudtuk, igazgatói munkáját 2016 szeptemberétől látja el, emellett aktívan részt vállal a színház életében és számos darabban láthatja a színházkedvelő közönség.
Baráti beszélgetésen találkozhattunk az íróval, a színházigazgatóval és az egykori főkonzullal
Nagy sikerrel, telt ház előtt játszott a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata Komáromban, a Jókai Színházban péntek este.
Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója Zelei Miklós dokumentumregénye alapján rendezte a Zoltán újratemetve c. darabot, mely a kettézárt faluban, Ung-vidéken, Nagyszelmenc és Kisszelmenc határán játszódik.
Megtisztító pokoljárás Beregszászban
Csorba Győző két nagy verse, az Ars poetica és a Liliom elevenedett meg hatalmas erővel a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházban november harmadikán, az 1956-os forradalom és szabadságharc eltiprása gyásznapjának előestéjén, Zelei Miklós Hubertusz című darabjának ősbemutatóján. Az Ars poetica című versben ezt olvassuk:
Öt alkalommal három helyszínen is láthatta a kárpátaljai közönség a Marina Vlady naplója alapján Földes László Hobo által írt Ballada a két sebzett hattyúról című zenés drámát, amely elmeséli a világhírű orosz származású francia színésznő és Vlagyimir Viszockij, a szovjet idők legnépszerűbb orosz énekes-színészének tizenhárom évig tartó viharos kapcsolatát és házasságát, bemutatva a szovjet rendszer és kultúrpolitika embertelenségét, valamint Viszockij magyarra fordított örökérvényű dalait.
Van-e közünk sok száz kilométerre eső, sok tíz éve történt igazságtalanságokhoz, emberi gyarlóságokhoz? A régmúlt kettészakított faluja elmond-e valamit a jelen kettészakított országáról? Az emberi kettészakadni vágyás legmélyéről?
A Zoltán újratemetve hasonlóan dokumentarista módon indul, mint a Fekete ég – A fehér felhő. Témájában is hasonló, az első világháborúhoz kapcsolódik. Mikor új határokat rajzoltak a nagyhatalmak vezetői, sok család a szögesdrót két oldalára szakadt. Esküvő, temetés, semmilyen emberi ünnep vagy gyász át nem jutott a bürokrácia és a hatalom falain.