2018. október 30. A beregszászi származású ismert és elismert színésznőnek, Fedák Sárinak állítottak szobrot szülővárosában.
Az egész alakos alkotás ünnepélyes leleplezésére október 26-án, a színésznő születésnapján került sor.
Az ünnepségen Grezsa István kormánybiztos szavait Ötvös Sándor, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye és Kárpátalja Fejlesztési Feladatainak Kormányzati Koordinációjáért Felelős Kormánybiztosi Kirendeltség főosztályvezetője tolmácsolta. Grezsa szerint Fedák Sári szimbólum, szimbóluma annak az üzenetnek, hogy a Kárpát-medencében élő közösségek képesek maradandó értéket teremteni. Olyan kulturális örökséget, amely a nehéz időkben is bizakodással töltheti el az itt élőket. „Joggal hihetünk abban, ha egyszer sorainkból indultak hasonló tehetségek, akkor ma is meglesz a képességünk, hogy új színekkel gazdagítsuk nemzeti kultúránk sűrűn szőtt színpompás szövetét.”
Ma egy színésznő révén a magyar kultúrát ünnepeljük – kezdte meg beszédét Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Szerinte Fedák Sári története, mint cseppben a tenger, mutatja a magyar művész- és értelmiségi világ „félretételét”. „Ők lettek a fölösleges emberek, mert a magyar kultúrát testesítették meg.”
A politikus szerint Fedák Sári kora meghatározó egyénisége, ikonja volt. „Fedák Sárival egy világ tűnt el. Egy gazdag, színes, szórakoztató világ, amit a polgári lét diszkrét bája lebegett körül. Sajnos, ezt a világot felfalta a kommunizmus, hiszen Fedák Sári életét is áthatotta a nagyhatalmi politika. A politika beárnyékolja ezt a mai szép napot több értelemben is, emiatt mi sem tudunk önfeledten a magyar kultúrának örülni” – fogalmazott Németh Zsolt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy itt lenne az ideje Fedák Sári jogi rehabilitációjának. Hiszen méltatlan és alaptalan vádak miatt börtönbüntetésre is ítélték. Fedák Sárit azonban nem tudták felhasználni a birodalmak céljaira, túl autonóm volt a személyisége, ezért félredobták, és paradox módon hol kommunizmussal, hol nácizmussal, hol pedig antiszemitizmussal vádolták, néha egyszerre mindegyikkel. De egyik vád sem állta meg a helyét.
Elmondta, hogy Fedák olyan európai szintű színésznő volt, akinek lelkendezve tapsolt Bécs és Berlin is, de egyben olyan lokálpatrióta is volt, hogy közben siratta Beregszászt.
A jelenlegi ukrajnai politikai helyzetet érintve konstatálta, hogy bár önfeledten lehetne ünnepelni a magyar művészetet, de a politika ismét közbeszól. Mindezek ellenére jó időben történik a szoboravatás, hiszen szerinte most van szükség arra, hogy az alapértékeinkhez visszanyúljunk. „Emlékeztessük magunkat arra, milyen emberek indultak innen, Beregszászból. A mai szoborállítás a magyar kultúra rehabilitációjának legyen a jelképe itt, Kárpátalján. Nekünk most az a feladatunk, hogy menjünk előre, építkezzünk ott, ahol még lehet, ahol még hagyják” – hangsúlyozta Németh Zsolt.
Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul kiemelte, hogy Fedák Sári mindig beregszászinak nevezte magát. Minden írásában arról nyilatkozott, hogy ő beregszászi születésű, ide valónak tartotta magát, és ha életében nem is sikerült hazatalálnia, ebben a szoborban végre sikerült. „Ez a szobor, amely ma felavatásra kerül, híven erősíti a beregszászi identitást, bizodalmat ad az embereknek ahhoz, hogy ápolják kultúrájukat, nyelvüket, hagyományaikat és megmaradjanak Kárpátalján, szülőföldjükön” – mondta a főkonzul.
Egy legenda hazatért – hangsúlyozta Brenzovics László, az ukrán parlament képviselője, a Kárpátjai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Elmondta, hogy a XX. század sok sikert és sok nehézséget adott a művésznőnek. Az első világháború után elcsatolták szülőföldjét, amit sosem tudott feldolgozni. A második világháború után fasizmussal vádolták, börtönbe vetették, a színháztól eltiltották. Annak ellenére, hogy a világban ismert volt, és hatalmas sikereket halmozott, mindig hazavágyott, vissza szülőföldjére, ahová sosem térhetett. A politikus szimbolikusnak nevezte, hogy születésnapján kerül felavatásra az őt ábrázoló szobor, mely a negyed évszázada fennálló Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal szemben került elhelyezésre. Jelképesnek nevezte, hogy az ötlet a Nemzeti Színház színészének fejéből „pattant” ki, aki szintén kárpátaljai származású.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere köszönetet mondott mindenki számára, aki hozzátett ahhoz, hogy Fedák Sári emléke hosszú éveken keresztül fenn tudott maradni. „Köszönöm Grezsa Istvánnak, hogy ez a szó, hogy Fedák Sári, nemcsak papíron létezhet itt, Beregszászban, hanem szobor formájában is. Büszkeséggel tölt el, hogy ez a szobor az én szolgálatom alatt kerül felavatásra”.
A Venezuelából érkezett Fedák Mária Lujza, a színésznő unokahúga emlékbeszédében mély meghatódással beszélt a színésznőről. „Szerencsésnek mondhatom magam, mert ott voltam a Fedák Sári-könyv megszületésénél, és ott lehettem a Fedák Sári-est premierjén is, és most itt állhatok a szoboravatón. Köszönöm Beregszász városának és mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy itt egy ilyen szobor őrizheti Zsazsa emlékét.”
Szűcs Nelli, a Nemzeti Színház színésze, a szobor ötletgazdája Fedák Sárira emlékezve elmondta, hogy számára egész életében nagyon fontos volt a Szózat mindannyiunk által ismert kezdete: „Hazádnak rendületlenül légy híve, ó magyar.” A legnehezebb pillanatokban, a sorsfordító élethelyzetekben sem fordított hátat ennek a hitvallásnak. „Úgy vélem, Fedák Sári szellemisége nem tűnt el a múlt homályában, hanem épp ellenkezőleg: feltámadt, hogy erősítsen minket egy olyan világban, ahol a nemzeti összetartozásról, hazaszeretetről beszélni már nem divat.” A művésznő megismerve, felidézve Fedák Sári életútját, elmondta, hogy megerősítést nyerhet, hogy a hűség és a ragaszkodás a nemzethez, szülőföldhöz valódi érték, amelyből meríteni lehet, ami erőforrásként szolgál a mindennapok küzdelmeihez. „Nem mi adunk neki, hanem ő ad nekünk, ő erősít meg minket abban, hogy másként nem lehet, csak hűséggel adózni a szülőföldnek.”
Mihajlo Kolodko ungvári szobrászművész által készített alkotás egy négy méter magas mészkőoszlopból és a mellette fehér márványpadon ülő Fedák Sári életnagyságú bronzalakjából áll. A szoborkompozíció a beregszászi színház épületével szemben található. A leleplezés és a koszorúzás pillanatait Pál István Szalonna népzenész hegedűjátéka tette még meghittebbé.
Az esti órákban Szűcs Nelli önálló Fedák Sári-estjét lehetett megtekinteni. Az előadást most is vastaps és meghatódott tekintetek fogadták. A színdarab után közönségtalálkozón vehettek részt az érdeklődők. Szűcs Nelli színművésznővel és Fedák Mária Lujzával Kudlotyák Krisztina, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének tanára beszélgetett.
Az avatóünnepség és az esti előadás a III. Nemzetközi Sztalker Színházi Fesztivál keretében valósult meg, mely a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház huszonöt éves fennállásának jubileumi ünnepsége is egyben.
A Fedák Sárit megformáló szobor a KMKSZ, Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi Konzulátusa, a Beregszászi Polgármesteri Hivatal, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye és Kárpátalja Fejlesztési Feladatainak Kormányzati Koordinációjáért Felelős Kormánybiztosi Kirendeltség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola összefogásával és támogatásával készült el.
Váradi Enikő