Emlékműsor a málenkij robot 80. évfordulója alkalmából.

1944 novemberében harmincezer magyar férfit hurcoltak el Kárpátaljáról az úgynevezett háromnapos munkára, a málenkij robotra. Közülük több mint tízezren odavesztek. Kárpátalján nincs olyan magyar család, akit ne érintett volna ez a kegyetlen döntés, ezért is nevezik a kárpátaljai magyarság sorstragédiájának. Az ,,Uram, segíts haza minket!” című darabunk az esemény 80. évfordulójára készült, így emlékezünk nagyapáinkra, dédapáinkra, a málenkij robot áldozataira. Személyes történetek felidézésével, hiteles kordokumentumok bevonásával igyekszünk közelebb hozni a múltat.
Ezzel az előadással azonban nemcsak emlékezünk, hanem ,,feldolgozunk”. Ugyanis az Ukrajnában évek óta dúló háború miatt az akkori eseményekhez fájdalmasan hasonlító helyzeteket kell megélnünk napjainkban is. Az általános katonai mozgósítás miatti állandó szorongást és félelmet, a férfiak hiányát, a szülőföldjüket elhagyni kényszerülő családok hagyta űrt próbáljuk kibeszélni magunkból. Mindeközben más is történik: múltunkat morzsolva, elődeink kitartását látva erőt és példát veszünk.

Szereplők:
Fornosi D. Júlia
Gál Natália
Heczel Jázmin
Orosz Ibolya
Vass Magdolna

Hangfelvételen közreműködnek:
Ferenci Attila, Jakab K. Tamás, Orosz Melinda, Séra Dániel, Sőtér István, Szilvási Szilárd
A műsorban elhangzó szövegek részletek Dupka György és Molnár D. Erzsébet kutatásaiból.
A műsorban látható fényképek és videorészletek Molnár D. Erzsébet gyűjtései, illetve nyilvánosan elérhető anyagok.

Színpadra alkalmazta: Gál Natália

1944 októberében aranyősz ragyogott felettünk, kárpátaljai magyarok felett. A levegő azonban már tele volt feszültséggel, félelemmel…

„Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, bocsáss meg nékünk, mert kételkedtünk. Nem abban, hogy vagy-e egyáltalán, hanem azért, hogy oly messzire kerülvén egymástól ki mertük mondani, meg mertük kérdezni egymástól és magunktól: Atyánk, miért hagytál el minket?
Ne vádolj minket türelmetlenséggel, de legyen meg a Te akaratod. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma és holnap is. Add, hogy búzánkat anyaföldünkbe vethessük, kenyerünket anyanyelvünkön nevezhessük. Bocsásd meg vétkeinket, taníts meg újra, hogy őszintén valljuk és tegyük: mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
Mi, akik végigszenvedtük a poklok éveit, hova vétkek kényszerítettek vétkezni, kérünk: adj erőt és időt megbocsátani embereknek, nemzeteknek, évtizedeknek…”

Támogatók:
Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség