A beregszászi színház társulata Zelei Miklós Hubertusz. Konszolidációs móka egy részben című művét adja elő

2017. január 23-án, hétfőn közép-európai idő szerint 17.00 órai kezdettel Ungváron.
Helyszín: a Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színház nagyterme.
Az előadást a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség hagyományos magyar kultúra napi rendezvénye keretében mutatják be.

2017. január 29-én, vasárnap 17.00 órától Beregszászban látható az előadás.
Helyszín: a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház nagyterme, Beregszász, Munkácsi út 1.

Jegyek elővételben a +380-66-452-85-05-ös vagy a +380-96-113-50-59-es telefonszámokon Sin Edina színházi szervezőnél, a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen vagy személyesen a színházban igényelhetők. A belépő ára: 40 hrivnya.

Az előadás a budapesti Gózon Gyula Kamaraszínház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciója.

Szereplők:
Lőrinc barát – Kacsur András
Juli – Balogh Marianna m.v.
Hubertusz – Ferenci Attila
Kádár – Szabó Imre
Kádárné – Orosz Ibolya
Montág anyja – Vass Magdolna
Galambos elvtárs – Orosz Melinda
Sarlós elvtárs – Sőtér István
Munkásőr – Kacsur Andrea
Prostituált – Gál Natália
Leányanya – Tarpai Viktória
Újságos – Fornosi–Domáreckájá Júlia
Vőlegény – Deák Dániel m.v.
Jóska – Jackanics Vaszja m.v.

Rendező: Berettyán Nándor
Jelmez-, díszlettervező: Sebők Júlia
Producer: Szabó Ágnes

 Ajánló

Az 1956. november 4-ei, Magyarország elleni szovjet invázió hatvanadik évfordulójának előestéjén, 2016. november 3-án tartotta Zelei Miklós Hubertusz című drámájának ősbemutatóját a beregszászi társulat, így emlékezve az ellenállókra, s megmutatva a hazugságnak azokat a nyomorító lelki technikáit, amelyekkel az ellenállást az emberek szívében is, elméjében is meg akarták törni. Az előadás megidézi a rendszerváltás idejét, a változásra, az új világra készülő emberek vágyait és gyanútlanságát...

Történik Budapesten: 1957-ben és 1989-ben. Gyors egymásutánban követik egymást az események. Könyörtelenül tolja őket előre valami.

Temetéssel kezdődik a váratlan fordulatokban gazdag dráma: temetik a forradalmi harcok tevékeny résztvevőjét, a meggyilkolt csepeli martinász Montág Ernőt. (1932–1957. Élt 25 évet.) Koporsója mellett szerelmese, Kapás Juli, az újpesti Törekvés kenyérbolt tizenhét éves eladója olvassa föl az elbúcsúztató imát.

A temetés után az 56-os forradalom vérbefojtását követő idők embervadászai lelkileg kerítik kézre Kapás Julit, azzal a céllal, hogy vezesse el őket a még szabadon lévő, fiatal forradalmárokhoz.
Hamarosan kiderül azonban, hogy nem Montág Ernőt, hanem helyette egy felismerhetetlen halottat temettek el, Montág Ernő pedig disszidált és Nyugaton él.

Ezzel módosul a Julihoz kapcsolódó cél: vele akarják kinyíratni a szerelmesét; manipulálják abból a célból, hogy csalja haza Montágot, akivel mindenképpen le akarnak számolni a megtorlók, mert a fiatal csepeli munkás irányítóként – az elsőtől az utolsó percig – bátor és szellemes akciókkal vett részt a harcokban.

Juli manipulációjának folyamata bemutatja a megtorló gépezet finommechanikájának működését, a visszaélés-technikát, a „hazugságtudományt”, az emlékezet, az emlékek átalakítását: a konszolidáció megnyomorító mókáját. A manipuláció azonban így is csak részben „sikeres”.

A Hubertusz című egész estés dráma forradalom és szerelem, hűség és csalás örök témájának forgatagában tárja elénk a huszadik század második felének magyar történelmét. Utolsó szava az „igen”. Kitartásra és küzdelemre buzdít, miként Az ember tragédiájának utolsó szava is.