Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az idő is főszerepet játszik Csehov legrejtelmesebbnek tartott drámájában. A történet lassú folyamként hömpölyög, mégis feszült a maga sorsszerűségében, hiszen a szereplők egyszerre mindhárom időben léteznek: saját gyermekkoruk aktív újraélőiként, a jelen tükröződéseiként, és a jövő reménykedő várományosaiként.

Vidnyánszky Attila értelmezésében „a Három nővér elsősorban az elmúló és elmúlni mégsem tudó gyermekkor drámája. A Prozorov-ház lakói és vendégei, saját testükben, akár valami elő börtönben viselik emlékezetüket, miközben egykoron megélt sorsuk irányítja mozdulataikat. E múltra utaló jelek ugyanakkor visszafordítják az idő folyását, s a jelen cselekménye a már megélt történések kiszolgálójává válik. Erre utal az a tény is, hogy az előadás a harmadik felvonással, a tűzvésszel kezdődik.”

Az előadás első szabadtéri verziója, amely a zsámbéki rakétabázison készült, még követte a Csehov által megírt kronológiát. A ma is látható verzióban a felvonások cseréje egyfelismerésből született: míg Csehov tanúja volt a „tűzvész” előtti kornak és annak, ahogyan az a világ eltűnt, mi maiak már csak a „tűzvész” utáni korokból visszatekintve emlékezhetünk egy olyan világra, amely örökre megsemmisült. Így válik Csehov hajdani életérzése maivá. A beregszásziak Három nővérének legégetőbb, legfájóbb kérdése: mi lesz velünk, mi lesz az életünkkel?

– A Három nővérben egyszerre használom egy széles, kiterített tér egészét, amelyben minden szereplő szinte végig jelen van – mondja Vidnyánszky Attila. – Bárhonnan nézzük a történetet, bármelyik szemszögből figyeljük is az eseményeket, a néző mindig a saját perspektíváját kapja, és eldöntheti, hogy mikor mit figyel, melyik szereplő sorsát követi. Ehhez a színpadon minden ponton hiteles színészi jelenlét szükséges. Ez nagyon izgalmas játék. A néző legnagyobb szabadsága abban van, ahol a Három nővérben egy létezés, egy állapot, egy hangulat jelenik meg a színpadon a történet helyett.

Szereplők:

Prozorov, Andrej Szergejevics – Kristán Attila

Natalja Ivanovna – Szűcs Nelli

Olga – Kacsur Andrea

Mása – Orosz Ibolya/Gál Natália

Irina – Vass Magdolna

Kuligin, Fjodor Iljics – Kacsur András

Versinyin, Alekszandr Ignatyevics – Tóth László

Tuzenbach, Nyikolaj Lvovics – Ivaskovics Viktor

Szoljonij, Vaszily Vasziljevics – Trill Zsolt

Csebutikin, Ivan Romanovics – Varga József

Fedotyik, Alekszej Petrovics – Rácz József

Rode, Vlagyimir Karlovics – Szabó Imre

Ferapont – Sőtér István

Dunyása – Orosz Melinda

Színészek: Béres Ildikó, Ferenci Attila

Alkotók:

Díszlet: Olekszandr Bilozub

Jelmez: V. Csolti Klára

Rendező: Vidnyánszky Attila

Az előadás 14 éves kortól ajánlott.

Az első verzió bemutatója: 2003. augusztus 14.

Fotó: Ilovszky Béla (Nemzeti Színház)