2018.11.20.

Álnok szavad, hazug szavad,
de sok népet ámított,
megszenvedték hatalmadat
az ártatlan magyarok.”

Ismeretlen szerző: Lágerballada, Szolyva, 1944 decembere (részlet)

1944 novembere gyászként vonult be a kárpátaljai magyar közösség emlékezetébe. Magyarok ezreit vittek el haláltáborokba csupán azért, mert magyarnak születtek. A történelmet át lehet írni, de az embernek nem szabad felejtenie. A filmklubesten ezúttal A magyar siratófal – emlékhely a kínok és a gyász mezején című dokumentumfilmet vetítették le a málenkij robot áldozatainak emlékére. A programot a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház szervezte meg Magyarország Beregszászi Konzulátusának támogatásával a színház kistermében november 19-én.

A filmklubot Gál Natália, a beregszászi magyar színház színművésznője nyitotta meg. A színésznő őszintén beszélt saját családi tragédiájáról, amelynek hátteréről mindaddig nem tudott, amíg meg nem ismerte Molnár D. Erzsébet munkásságát. Elhurcolt férfirokonai közül egyetlenegy élte túl a borzalmakat, aki sohasem mert beszélni a lágerban átélt szörnyűségekről.

A lebilincselő kárpátaljai alkotás a szolyvai gyűjtőtáborba hurcolt magyar és más nemzetiségű férfiak kálváriáját mutatja be. Azt a helyet jeleníti meg, ahol immár 24 éve emlékpark tartja fenn fekete márványtáblákon 10 000 kárpátaljai áldozat emlékét. A Szolyvai Emlékparkban, az egykori tábor területén minden év novemberében megemlékeznek a kárpátaljai népirtásról. A film a Gulág Emlékbizottság támogatásával készült.

1944 novemberében a hírhedt 0036-os számú határozat értelmében 1944. november 16-ig a 18 és 50 év közötti magyar és német férfiakat gyűjtöttek össze. A lakosságnak azt hazudták, hogy mindössze háromnapi jóvátételi munkákra viszik el a férfiakat, akiket valójában különböző munkatelepeken dolgoztattak évekig embertelen körülmények között. A hatalom célja Kárpátalja etnikai tisztogatása volt. Körülbelül 30 000 ember esett az akkori hatalom áldozatául, akik közül több ezren soha nem tértek haza. A lágerek halottai és túlélői a mai napig nem lettek hivatalosan rehabilitálva.

Szabó Kata
Kárpátalja.ma